Nagy jelentőségük lehet a most alakuló pártoknak 2022-ben, de nem úgy, ahogy ők tervezik


 Kraff Ildikó    15 márc 2021 : 14:51
 Nincs    Hir

image--1-.jpg

A Fidesz és az ellenzék közé pozicionálják magukat azok a független politikusok, akik pártjaikból kiválva különutas politikát terveznek. Bár az ambiciózus kísérletek szakértői szemmel nézve megközelíteni sem fogják a parlamenti küszöböt, a billegő körzete

„Az emberek 37 százaléka nem akar sem a Fideszre, sem az összellenzékre szavazni”

- mondja a közvélemény-kutatások alapján Varga-Damm Andrea, a Jobbikot tavaly májusban otthagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő. A politikus május második felében fogja bemutatni új pártját, amellyel azt, a szerinte hárommilliós nagyságrendű tömeget kívánja megcélozni, akik kiábrándultak a hagyományos pártokból, és - szerinte - vevők lennének egy, a jelenlegi kormány-ellenzék paradigmán kívül eső megoldásra.

Varga-Damm Andrea
© MTI / Szigetváry Zsolt
Egyre többen célozzák meg a „harmadik utat”

Ahogy a Telex megírta, több, főként ex-Jobbikos politikus határozta el magát pártalapításra, de legalábbis egykori pártjától független indulásra a 2022-es választásokon. Varga-Damm Andrea egyelőre le nem leplezett csoportján kívül Bencsik János Polgári Válasz nevű mozgalma is párttá alakul, valamint országos listát tervez állítani a Mi Hazánk, illetve a már onnan is kilépett Volner János-féle Volner Párt is.

A 2018-as választás után megalakult radikális Mi Hazánk Mozgalmat leszámítva elmondható, hogy az új pártok hasonló irányt választottak:

céljuk az, hogy harmadik lehetőséget kínáljanak a Fidesz és az ellenzék között, jobboldalközép-nemzeti értékeket képviselve.

Varga-Damm Andrea szerint erre azért van szükség, mert az emberek jelentős hányada megunta a jelenlegi; korlátlan hatalomra törekvő, a cselekvés helyett egymással elfoglalt, stílustalan politikai vezetőket. Az országgyűlési képviselő néhány hónappal ezelőtt két különböző intézettel (akiket nem szeretett volna megnevezni) végeztetett közvéleménykutatást: ezek eredménye szerint létezik egy többmilliós választói réteg ma Magyarországon, akik biztos szavazók, de nem érzik úgy, hogy bármely jelenlegi politikai szereplő képviselné őket. Varga-Damm azt tartja az egyébként hét hónapja bejegyzett, de a járvány miatt egyelőre be nem mutatott pártja legfőbb feladatnának, hogy korlátja legyen a jelenlegi politikai vezetésnek, és egy „feltörekvő, jobbközép, értékorientált politikai erőt képviseljen, amely kormányzati súllyal bír”.

© Fazekas István

Kérdésünkre, hogy megvannak-e az anyagi feltételek egy ilyen projekt elindításához, azt válaszolta, hogy természetesen igen, de nagy szerencse, tette hozzá, hogy mind családanyaként, mind politikusként „mindig annyiból gazdálkodik jól, amennyi éppen van.” Varga-Damm szerint a politikai pártok elképesztő összegeket pazarolnak el, ebben élen járt a Jobbik is.  Ahogy mondja,

„a politikában a pénz easy come, easy go. Nálunk valóban easy come, de nem easy go!”

Két miniszterelnök-jelölt mögé tudna beállni. Az egyikük Szalma Botond, a KDNP volt budapesti elnöke, aki azóta ellenzéki színekben is feltűnt már: ő a hírre reagálva a Telexnek úgy fogalmazott, el tudná végezni a munkát, de ehhez az kéne, hogy erős politikai hátszéllel egy szakértői kormányt vezethessen, mert politikai kormány vezetésére alkalmatlannak tartja magát. Varga-Damm Szalma mellett az LMP jelenlegi frakcióvezetőjét, Keresztes László Lórántot tartja alkalmasnak, aki szerinte „tud rendszerben gondolkozni és ért is a politikához.”

Megkerestük Keresztest, aki a hírt nem kívánta kommentálni, mindössze annyit fűzött hozzá, hogy megtisztelő, hogy felvetődik a neve, de először az LMP kell meghozza a saját döntéseit, és nagyon korai lenne még bármiről beszélgetni az ezen túli jövővel kapcsolatban. Azt azonban hozzátette, hogy az ellenzéki együttműködésnek fontos célja az, hogy lefedjék azt a szavazóréteget is, akik sem a Fidesszel, sem a második Orbán-kormányt megelőző politikai irányvonalakkal nem értettek egyet.

Keresztes László Lóránt
© MTI / Kovács Tamás

Varga-Damm Andrea szerint a miniszterelnök-jelölti találgatásoktól függetlenül a jelenlegi magyar politika egyik legnagyobb problémája, hogy erőteljes vezetőket keresünk mindenhol: ahogy fogalmaz, „az emberek még mindig a messiást várják, pedig szakértői, személyeskedéstől független politikára van szükség”. Kérdés persze, a valóságban mennyire fog működni a taktikája: a választási tapasztalatok szerint a bizonytalanok döntő része egyáltalán nem megy szavazni, hiába sorakoznak alternatív pártok a szavazólapon.

Hiába a nagyszabású tervek, valószínűleg csak a kamupártokat tudják felváltani

„A két nagy blokk nagyon erősen orientálni fogja a választókat, ezen kívül lényegi esélye a felemelkedésre egyedül a Kétfarkú Kutyapártnak és a Mi Hazánknak van”

- fogalmaz Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. A politikai elemző szerint az új választási törvény, mely szerint minden pártnak legalább 71 egyéni jelöltre van szüksége az országos listaállításhoz, jelentősen megnehezíti a feltörekvők dolgát, de ez a szám még az MKKP és a Mi Hazánk tekintetében is soknak számít. Ebből kifolyólag úgy látja, hogyha valakinek sikerül is elindulnia,

érdemi esély sincs arra, hogy az adott párt akár csak egy százalékot elérjen, és vélhetően kevesebb szavazatot fog kapni, mint ahány aláírást gyűjtött az induláshoz.

Ettől függetlenül viszont akár fontos szerepe is lehet az új pártoknak. Az új választási törvény ugyan csökkentheti a pénzért létrehozott „kamupártok” számát, a helyüket viszont pont az új szereplők tölthetik be: vélhetően lesznek olyan választókerületek, amik pár száz szavazaton fognak eldőlni, itt pedig meghatározó lehet, ha egy nem összellenzéki vagy kormánypárti erő akár csak a voksok töredékét el tudja vinni valamelyik oldalról. Bíró-Nagy hozzátette, hogy a Fidesz érdeke is, hogy minél többen legyenek a szavazólapokon, és ne csupán Orbán vagy nem Orbán kérdése legyen a 2022-es választás.

A szakértő arra is csekély esélyt lát, hogy a kisebb pártok megszólítsák a Fideszt nem támogató, jobboldali konzervatív szavazókat. Az ellenzéki összefogásban több jelölt is megfelelhet a kiábrándult Fidesz-szavazók elvárásainak, mint például az erősödő Jobbikot vezető Jakab Péter; a hódmezővásárhelyi polgármester Márki-Zay Péter; és ha elindul, a hasonló vonalon mozgó Pálinkás József is. A jelöltek szintjén tehát megjelenik ez a gondolat – más kérdés, hogy az előválasztás során mekkora sikerrel.

Jakab Péter
© MTI / Bruzák Noémi

Mindettől függetlenül az ellenzéki összefogás legnagyobb erőssége az, hogy a kormányváltás felőli elkötelezettség felül tudja írni a személyes preferenciákat, amire kicsiben, de jó példa volt az önkormányzati választás: Bíró-Nagy András szerint a kormány és az ellenzék közti törésvonal annyira meghatározó lesz, hogy az emberek fel fogják tudni mérni a személyes kompromisszum fontosságát.

Ha valaki nem tudja elfogadni, hogy nem az ő jelöltje mögé állt be az ellenzék, az viszont szembemegy az összefogás alapgondolatával, ily módon pedig nem képezi a céldemográfia részét. Az ilyen, különutas szavazókat viszont nem a feltörekvő pártok, hanem a már jórészt megszilárdult MKKP és Mi Hazánk viheti el – teszi hozzá az elemző.

Forrás: hvg





0 Hozzászólás