Újabb fegyverhez juthat a kormány az önkormányzatok elleni harcában


 Kraff Ildikó    17 márc 2021 : 08:46
 Nincs    Hir

FB_IMG_1615810781878_1_.jpg

Újabb fontos jogkört vesznek el az önkormányzatoktól – vélik a települési vezetők, miután a múlt héten megjelent egy törvényjavaslat, amelyet, ha elfogadnak, a kormány szabadon alakíthatja át a zöldövezeteket építési övezetekké. A fő kérdés, hogy hogyan f

Egy Miniszterelnökségen készült, már parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint felgyorsulhatnak az építkezések és csökkenhetnek az önkormányzatok adminisztrációs terhei, ha a jövőben településenként csak egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv készül. A rendezési tervnek (amely azonos a helyi építési szabályzattal) és a fejlesztési tervnek egymással összhangban kell lenniük, településszerkezeti terv pedig nem lesz.

Képünk illusztráció
© Reviczky Zsolt

Ha a javaslatot megszavazzák, akkor a kormány rendeletben átírhatja bármely település fejlesztési és rendezési tervét és meghatározhatja az érintett építési övezetet és építési telket érintő településrendezési és építési követelményeket.

A törvényjavaslatban rengeteg lehetőség van, egyedül azt nem tudni, hogy a döntéshozók meddig fognak elmenni annak használatában

– mondta megkeresésünkre Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője, Gödöllő polgármestere. A törvényjavaslat lényege ugyanis, hogy elveszi a településektől azt a lehetőséget, hogy bizonyos övezeti besorolást helyben döntsenek el.

„Ha a politikailag vezérelt gazdasági érdek úgy kívánja, meg lehet tenni, hogy a lakóövezeti részt ipari övezetté alakítják és már épülhet is az akkumulátorgyár a szomszédban” – magyarázta Gémesi, hogy mindez mit is jelenthet a gyakorlatban. De az is előfordulhatna, hogy a lakóövezeten belül kialakítanak egy kereskedelmi övezetet.

Gémesi György
© Fülöp Máté

Ilyen kérdésekben eddig minden esetben a település döntött, erre volt a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat. Ráadásul eddig a jogszabályok szerint mindig ki kellett kérni a lakosság véleményét is. „Most a kormány a rendelet alapján eldöntheti a település lakói helyett, hogy milyen fejlesztéseket akar megcsinálni” – kommentált Gémesi György.

Arra a kérdésre, hogy kiket érinthet leginkább a jogszabály, úgy fogalmazott, hogy

ez a főváros és a kormány közötti háború része, de minden olyan települést érint, ahol érdemes beruházni, legyen az agglomeráció, vagy egy vidéki nagyváros.

A törvény, ha elfogadják, lehetőséget biztosít arra is, hogy a külterületből belterületté nyilvánítsanak egy területet. „A külterületen 2 ezer forint egy négyzetméter ára, belül már 20 ezer” – magyarázta Gémesi, milyen lehetőségek rejlenek az új törvényjavaslatban, amelyet nem mellesleg a "tömeges bevándorlási veszélyhelyzetre" hivatkozva nyújtott be Semjén Zsolt. Ennek hangot is adott az önkormányzati vezető, mondván nem érti, mi köze van a kettőnek egymáshoz, de azt is kifogásolta, hogy őket mint önkormányzati érdekszövetséget nemcsak, hogy nem kérdezték meg, de nem is értesítettek a változásról, ők is a parlament honlapját olvasva bukkantak a szövegre. Arra a kérdésre, hogy próbálnak-e egyeztetni a kormányzattal az ügyben, úgy felelt, hogy természetesen megpróbálják, de sok reményt nem lát rá, hiszen vélhetően hamarosan el is fogják fogadni a javaslatot.

Semjén Zsolt
© Fülöp Máté

Egységes Budapest helyett 23 kisváros?

Az új törvényjavaslat visszaigazolta a félelmeket, miszerint a kormányzatnak van egy szándéka, amellyel átalakítaná a településrendezési jogköröket – reagált megkeresésünkre Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke. Szerinte nehéz értékelni magát a lépést, hiszen elképzelhető egy olyan forgatókönyv, amely szerint mindez nem jelentené az önkormányzatok jogköreinek csorbítását, de a

„múlt időszakból nem az következik, hogy ilyen pozitívan lássuk a dolgokat”.

Balogh elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat idén februárban fogadta el a településszerkezeti tervét, amelyben többek közt 1150 hektár új természetközeli terület kialakításáról döntöttek – most pedig félő, hogy mindez kárba vész. A pesszimizmust erősíti az is, hogy bár a részletszabályok nem ismertek, szerinte általános gyakorlat, hogy a parlament gumijogszabályt alkot, amit később kormányrendeletekkel lehet a kormányzat kénye-kedve szerint változtatni.

A kabinetfőnök megemlítette azt is, hogy a múlt heti Magyar Közlöny szerint a kormány kijelölte annak a bizottságnak a tagjait, akik elbírálhatják a rozsdaövezeti akcióterületekhez érkező beépítési kérelmeket. Ez azért fontos, mert amilyen területeket itt kijelölnek – akár „félkerületnyi városrészeket” is –, azokat teljes egészében kiemelik az önkormányzati kezéből, így a településeknek nem lesz semmilyen módjuk befolyásolni, hogy mi épülhet vagy éppen nem épülhet ezeken a területeken. Mint kiderült, egy öttagú kormánybizottság fogja elbírálni a kérelmeket, ez pedig Balogh szerint a legrosszabb forgatókönyveket vetíti előre, miszerint Budapestnek megszűnik ez a jogköre és „kormányzati komisszárok” dönthetnek ezekben az ügyekben.

Balogh Samu
© Reviczky Zsolt

A legrosszabb forgatókönyv a gyakorlatban úgy néz ki a kabinetfőnök szerint, hogy a fővárosi önkormányzat nem határozhatja meg, hogy mit lehet beépíteni és mit nem, onnantól kezdve a zöld területeket át lehet alakítani beépítésre szánt területekké, bárhol lehet engedni felhőkarcoló építését stb. „Az utóbbi időben látunk sűrűn túlépített részeket, élhetetlen lakósivatagokat létrehozva, ahol se óvoda, se bölcsőde, se orvosi rendelő nincs, viszont minden négyzetméter ki van sajtolva, hogy profitot lehessen termelni” – fogalmazott Balogh.

Szerinte a mostani iránya a törvényjavaslatnak azért sem meglepő, mert az elmúlt években már lehetett látni, hogy egyes konkrét esetekben, például kiemelt beruházásoknál kivették az önkormányzatok kezéből a projekteket. „Ha pesszimista módon kalkulálunk, végképp elvenné az állam a főváros szabályozó szerepét” – véli Balogh. Mindez azért is lenne gond Balogh szerint, mert

Budapestnek fontos koordináló szerepe van abban, hogy a 23 kerületet egy mederbe terelje. Ha a főváros elveszíti ezeket a jogköröket, akkor a kabinetfőnök szerint 23 kisvárost fogunk látni, nem egy egységesen fejlődő települést, amelyek céljai – némileg leegyszerűsítve – az lenne, hogy a rossz dolgokat eltolják maguktól, a jó dolgokat pedig magukhoz húzzák.

Azt Balogh is megerősítette, hogy velük senki sem egyeztetett a témában a kormányzat részéről, ám a törvényjavaslat megismerése után levélben fordultak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, ám egyelőre választ nem kaptak. Természetesen mi is megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mi a célja a változtatásnak, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Cikkünk megjelenése után reagált a Miniszterelnökség, amely azonban feltett kérdéseink megválaszolása helyett csak a korábban kiadott közleményt juttatta el a számunkra. Eszerint a törvénymódosítás révén az önkormányzatok jelenlegi jogköreinek megőrzése mellett átlátható és korszerű, digitalizációra alapuló településfejlesztési és településrendezési szabályozás jöhet létre az országban. Mint írták, a kistelepülések a korábbi követelményekhez képest a helyi adottságaikat figyelembe véve jelentősen egyszerűbb tervet készíthetnek, miközben megmarad a Budapestre jellemző kétszintű szabályozás is.

A Miniszterelnökség szerint "a korábban megjelent álhírekkel szemben a települések továbbra is meghatározhatják többek között az egyes területek hasznosításának jellegét, a telek beépítési százalékát, az adott terület beépítési magasságát, telek méreteit, minimum zöldfelületi mértékét. Emellett a Főváros továbbra is készíthet fővárosi rendezési szabályzatot, amelynek tartalma nem csökken, megmarad a Budapestre jellemző kétszintű szabályozás, hiszen a kerületek mellett a főváros is elkészítheti a saját, specifikus szabályozási tervét. Az önkormányzatok még jól is járnak, hiszen kevesebb tervet, kevesebb hivatalos dokumentációt kell készíteniük, amelyek elektronikus környezetben folyamatosan nyomon követhetők".

Hvg








A hír megtalálható itt: Hirmondó
http://hirmondo.info/news.php?extend.28